Akkori osztályomban nagyon sok hibával dolgoztak a gyerekek, ha ly-j-s szavakat írtunk.

Rájöttem, hogy ez azért van, mert a tanmenet szerint és a feladatlapok lapjain csak időnként jelenik meg a gyakorlása. Akkor sem tart sokáig. Ha csak néha látják a gyerekek a szavak képét, elbizonytalanodnak a leírásában. Ha szóba került, hogy most ezt fogjuk gyakorolni, ijedt, szomorú, dühös arcokat láttam magam előtt. Ez így nem jó!

Mi lenne, ha játszanánk a szavakkal? Gyártottam is a feladatokat otthon, volt is miért, mert annyira megszerették, hogy már ott tartottunk, minden órát ilyen gyakorlással kellett kezdeni. Ekkor jutott eszembe, mi volna, ha megkérném a lelkes tanulókat, próbáljanak ők játékos feladatokat készíteni az osztálynak. Hatalmas sikere lett, nem győztem az elkészült feladatokból szemezgetni. Már egy dosszié tele volt az elkészült és kipróbált munkákkal. A gyerekek szeme csak csillogott, és egyre jobban ment a ly-j alkalmazása. 34 fős osztályomba akkoriban 17 szakvéleménnyel alátámasztottan olvasászavaros gyerek járt, nekik is sikerült jól rögzíteni ezeket a hagyományos írásmódú szavakat. Ekkor végeztem egy felmérést 3-8. évfolyamokon. Mindenhol ugyanazt a szóanyagot diktáltam, és javítottam ki. Magasan győzött a harmadik osztály, ahol a gyakorlás folyamatos volt.

Ez volt az oka, hogy szerkesztésemmel könyv formájában is megjelentek a feladatok, amelyeket gyerekek írtak gyerekeknek. Ebből kaptok most néhány oldal ízelítőt, használjátok gyakorláshoz, házi feladathoz, vagy csak továbbgondolásra.