Petőfi: Megy a juhász

Megy a juhász szamáron,

Földig ér a lába:

Nagy a legény, de nagyobb

Boldogtalansága.

Gyepes hanton furulyált,

Legelészett nyája,

Egyszer csak azt hallja,

Haldoklik babája.

Fölpattan a szamárra,

Hazafelé vágtat:

De már későn érkezett,

Csak holttestet láthat.

Elkeseredésében

Mi telhetett tőle?

Nagyot ütött botjával

A szamár fejére.

 

Petőfi Sándor január elsején született. Emlékezzünk meg róla mai költők átköltéseivel!

 

Lackfi János: Megy Béla bá

 

Megy Béla bá trabanton,

Nyakában a lába,

Kétrét hajtva fér szegény

Be a kocsijába.

Épp kerítést hegesztett,

Legyen szépen rendbe,

Mikor szól a telefon,

S a főorvos benne.

Pedig úgy volt, már haza

Hozhatja a nénit,

Megszerelve antenna,

Tévét együtt nézik.

Késő bánat, Trabantra,

Csap rá az együgyű,

Fényszóró- fémkarika

Gurul, mint a jegygyűrű.

Vörös István: Földúton

Megy az Audi földúton,

kőhöz koppan alja,

nagy a kocsi, a sofőr

még nagyobbnak tartja.

Gondolkodni, ha vezet,

nem épp könnyű munka,

Észreveszi, hogy be van

a motorház nyomva.

Kipattan a kocsiból,

és telefonálgat:

a szerelő nincs otthon,

de így mégse járhat.

Bokor alá beparkol.

Mi más telne tőle?

És egy rongyot terít a

motorháztetőre.