Petőfi Sándor verse sms-ben ma így nézne ki:
A vers felidézése a Megy a juhász szamáron után történjen ismét átköltésekkel.
Még gyerekkoromból emlékszem a diákok átköltéseire, például erre:
A kis szobába toppanék …
Röpűlt felém anyám…
S két akkora pofont adán,
hogy tele lett a gatyám.
Egy másik így hangzik:
Egész uton – hazafelé –
azon gondolkodám:
hogyan fogom elmondani,
kiszakadt a gatyám.
S a kis szobába toppanék…
röpűlt felém anyám …
s kaptam két egyformát,
hogy földagadt a pofám.
Mindegyikünknek vannak hasonló emlékei, mert a diákok is tudnak költőként üzemelni. Csak titokban és halkan mondogattuk egymásnak ezt a “költeményt”, de mindenki gyorsabban tanulta meg, mint az eredeti változatot. Nagyon jókat kacagtunk rajta. Vigyáztunk, nehogy a tanárunk fülébe jusson, mert amit műveltünk, az akkoriban bűnnek számított. A versről csak azt és csak úgy lehetett gondolni, ahogy azt a tanár szerint a költő “megálmodta”.
Most lássunk egy költőt, ő vajon hogyan mondja el, mit is kell tudnunk arról, hogyan is írt Petőfi verset, milyen volt a szaktudása, mi volt a célja a versírással, és mi lehet nekünk ezzel a bajunk.
Lackfi János: Röpült felém anyám… Nem kötelező olvasmány ( YouTube)
Gyerek fejjel persze egészen máshogyan értelmezzük a verset, mint felnőttként. A szekér érdekes közlekedési eszköz, nagyon jó rajta zötykölődni a táborok szervezett programján évente egyszer. Az eszünk azért van, hogy gondolkodjunk vele. Mi az, hogy Petőfinek nem jutott eszébe semmi? Lógni az ajkán, mint a fán, na ez már valami, fára mászni jó!
Felnőttként átalakulnak az érzéseink, másképpen gondolunk a ritka találkozásainkra az édesanyánkkal, s ha már csak gondolhatunk rá, valóban elszorul a torkunk, s hang nem jön ki rajta.
FÜSTBEMENT TERV
Egész uton – hazafelé –
Azon gondolkodám:
Miként fogom szólítani
Rég nem látott anyám?
Mit mondok majd először is
Kedvest, szépet neki?
Midőn, mely bölcsőm ringatá,
A kart terjeszti ki.
S jutott eszembe számtalan
Szebbnél-szebb gondolat,
Mig állni látszék az idő,
Bár a szekér szaladt.
S a kis szobába toppanék…
Röpűlt felém anyám…
S én csüggtem ajkán… szótlanúl…
Mint a gyümölcs a fán.
(Dunavecse, 1844. április.)
Összegyűjtöttem néhány képet, amelyekkel a vers szövegét sikeresen fel lehet idézni, a versrészek sorrendjét meg lehet állapítani.
A vers mellé helyezve szemléletesebbé lehet tenni a szöveget. A képek helyes sorrendbe állításával a felidézés is könnyebb lehet. Fel lehet használni mondatalkotáshoz is, melyben prózává alakíthatjuk a verset.
Az átvitt értelmű cím szó szerinti értelmezése képekben:
Az ötéves terv
Az emlékére elnevezett cigaretta
Ez marad, ha elszívják:
