Balázsolás, tyúkültetés …

Február 3. Balázs

Február 3-án Szent Balázs püspök közbenjár értünk a Jóistennél, hogy óvjon minket a torokbajtól és más betegségtől. A katolikus templomokban Balázs-áldás (balázsolás) van ezen a napon. A legenda szerint megmentette egy özvegyasszony fiát, aki halszálkát nyelt, hálából az asszony ételt és gyertyát vitt neki. Ennek emlékére szolgál a Balázs-áldás, amikor a pap a gyerek álla alá két gyertyát tesz kereszbe, és imát mond. Balázs napján almát is szenteltek. A szentelt almából a torokfájós ember nyelt le egy-egy darabkát, de adtak a beteg állatoknak is.( Régen a gyerekhalandóság gyakori oka a torokgyík, azaz diftéria volt.)

balázsgyertyák

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Babits Mihály gégerákjáról tudomást szerezve írta meg versét, mint egy imát Szent Balázshoz.

 

A balázsjárásról a XVII. század óta vannak feljegyzések. A tíz-tizenkétéves legények fehérbe öltöztek, fejükön koronaszerű papírcsákót viseltek, egyiküknek püspöksüvege volt ( Ő volt Szent Balázs). A kapitánynál fakard, a zászlós pálcán zászlócskát tartott. Ugrándozva köszöntek be a házakhoz, daloltak, táncoltak. A gyerekek adományt gyűjtöttek, iskolába hívogattak ( toboroztak), hiszen régen még nem volt kötelező iskolába járni.Kezdetben a tanítóval együtt mentek, később már csak a gyerekek maradtak. A gyerekek nyársat vittek, hogy arra tűzhessék a falubéliek adományait ( szalonnát, kolbászt). Ez a sovány pénzű tanítók jövedelmét képezte, amit már előre kialkudott, amikor a faluba szegődött. Ha pénzt is kaptak, azt az iskola javára fordították.

Ezen a napon a szőlőben a sarkokon megmetszettek egy-egy tőkét, hogy a madarak ne bántsák majd a termést.

Ha ezen a napon esett, azt tartották, hogy nyáron jég veri el a termést.

Február 5. Ágota

Szent Ágota ókeresztény vértanú. A legenda szerint a római császár megkínoztatta a hite miatt. A legenda szerint egy évvel a halála után az Etna nevű vulkán tüzes láváját az ő koporsójáról levett fátyol állította meg. A régiek tűzvész ellen kérték Ágota védelmét, s a haza szabadságáért imádkoztak hozzá. Hazánk több vidékén kenyeret szenteltek e napon.

Február 6. Dorottya

“Ha Dorottya szorítja, Julianna tágítja.” Vagyis, ha 6-án fagy, akkor február 16-án, Julianna napkor megenyhül az idő.

Február 13. ( az idén) Húshagyókedd

Húshagyókedden tetőfokára hág a mulatozás, hiszen holnap már hamvazószerda van, a böjt kezdete. Ez a “farsang-farkának” az utolsó napja. Ezen a napon játszotta el a régi ember a rönkhúzást és az állakodalmat.

Február 14. ( az idén) Hamvazószerda

Ezen a napon kezdődik a nagyböjt. Mi a böjt? Megtartóztatjuk magunkat vágyainktól: nem fogyasztjuk kedvenc ételeinket, csak egyszerűbbeket eszünk, ettől kezdve a böjti péntekeken nem eszünk húst. A régi ember tojást, zsírt és tejterméket nem evett böjt idején. Kedvenc időtöltésünkről, szokásainkról is le kell mondani ez idő alatt.

A néphit szerint ez a nap igen alkalmas tyúkültetésre. A gazdasszonynak nagyon kellett figyelnie arra, hogy csak páratlan számú tojást( 17,19,21) tegyen a kotlós alá, mert csak így lesz szerencsés a fészekalj.

Többfelé ezen a napon a madarakra figyeltek: ha ekkor párt választottak a verebek, vagy a vadgalambok visszatértek, akkor közel már a tavasz.

(Ezen a napon tartjuk a Valentin napot is, de arról majd külön….)

Február 24. Mátyás

Mátyás volt a tizenharmadik apostol, akit az áruló Júdás helyére vettek az apostolok sorába.

” Mátyás tör, ha talál, ha nem talál, csinál.” Ha Mátyás a neve napján jeget talál, akkor elolvasztja,ha nem lel, fagyot hoz.

Mátyás királyt is a Duna jegén választották királlyá.

“Mátyás, Gergely két rossz ember” figyelmeztették egymást a gazdák, arra utalva, hogy óvatosan a tavaszi munkákkal, mert ezeken a napokon még nagy hidegekre lehet számítani.

Megosztom!

Vélemény, hozzászólás?