Ez az írás a Bálint nap kialakulásának történetéről, és a magyarországi egyik fajta megemlékezésről a Balassi Bálint -emlékkard átadásának napjáról szól.
Szent Bálint (Valentin, vagy Valentinus) a szerelmesek, a lelkibetegek és az epilepsziával élők védőszentje. Magyarországon e szentnek nem alakult ki jelentős egyházi kultusza. A XX. század végétől világszerte elterjedt világi “szerelmes ünnepként”.
Az ókorból eredő ünnepet a keresztények február 14-én ünneplik, pontosan egy nappal az ókori Római Birodalom Lupercalia ünnepe előtti nap. A rómaiak az ünnepet Lupercus és Faunus isteneken kívül az ókori Rómát alapító testvérpár Romulus és Remus tiszteletére tartották meg.
Az egyik legenda szerint Valentin fiatal keresztényként élt a keresztény vallás üldöztetése idején. Hitéért elfogták, elítélték, majd halálra verték 269. február 14-én. Amíg börtönben volt a legenda szerint üzenetet küldött a barátainak. ” Ne felejtsétek el Valentint!”és “Szeretlek benneteket!”
Más legenda szerint Valentin római pap volt, aki titokban párokat adott össze, ellenszegülve ezzel Claudius császár törvényének, amely átmenetileg megtiltotta a házasságkötéseket. Ezért bebörtönözték. A börtönben barátságot kötött a börtönőr vak lányával. Hite erejével visszaadta a látását. Mielőtt kivégezték február 14-én, üzenetet küldött a lánynak, amelyet így írt alá:”A te Bálintod”.
A Szent Valentin Nap megünneplését Celacius pápa rendelte el 496-ban.
A középkorban ő volt Anglia és Franciaország területén az egyik legnépszerűbb szent.
Valentint ma vértanúként tiszteli a katolikus egyház, hisz azért vesztette életét, mert nem tagadta meg az elé járulóktól a házasság szentségét.
Halála napján, február 14-én- amelyet egyben mennyei születésnapjának tartanak- az ő emlékére cserélnek szivet hívők és hitetlenek. Igaz csak papírszivet, de örök jelkép ez is. Nemcsak a szerelmeseknek jár ki, hanem a barátoknak is. Mindenkinek, aki felé szeretettel fordulunk.
Kevésbé ismert, hogy a magyarországi németek között Szent Bálint igen népszerű volt, gyakran ábrázolták. A Boly közelében fekvő Töttös Szent Erzsébet templomának mennyezetén ma is látható Bálint freskója.
Cikó központjában régi kereszt áll, két oldalán Szent Vendel hitvalló, a pásztorok védőszentje és Szent Bálint.
Az ország magyar lakói is számon tartották a szentet. A “nyavalyatörésre” (epilepsziára hajlamosak gyakran viseltek a nyakukban úgynevezett bálintkeresztet, másnéven frászkeresztet.
1997. február 14-étől Molnár Pál újságíró kezdeményezésére az általa alapított Balassi Bálint-emlékkard elnevezésű irodalmi díjat ezen a napon adják át Budán.
A díj alapítója az amerikanizálódással szemben próbál európai jelleget adni a Bálint-napnak. 2006 óta Bálint-napi Balassi-fesztivál elnevezéssel szerte Európában irodalmi estekre kerül sor ezen a napon. A legnagyobb részvétel évében 39 helyszínen- Lisszabontól- Székelyudvarhelyig- idézték fel Balassi költészetét.Többnyire a magyar nyelvterületeken kapcsolódnak be a Balassi-fesztiválba, melynek jelmondata: “az európai életérzés ünnepe”A fesztivál témáját minden évben az európai Balassi-kultusz honlapján teszi közzé a díjalapító. 2013-ban például “Balassi, a borok barátja” volt a téma.