A mese csodálatos hatása mindenki előtt ismert, mert felnőttként is szívesen gondolunk azokra az önfeledt estékre, amikor még nekünk mondtak vagy olvastak mesét. Szívesen mondjuk a túl szép helyzetre, hogy ilyen nincs, csak a mesében.  Mert a mese mindent lehetővé tesz, mindig a jó győz, a gonosz legyőzhető, ha van elég furfangunk. Ha ügyesek és okosak vagyunk, könnyen válunk gazdaggá is. Azt is megtanuljuk, hogy a szeretet minden akadályt ledönt.

Napi tizenöt perc meseolvasás két év előnyt jelent a kortársakhoz képest. Akár már az anyuka hasában lévő magzatnak is érdemes felolvasni verseket. A már pár hetes kortól használható, adott korosztály számára készült könyvek segítségével akár másfél-két év előnyre is szert tehet gyermekünk kortársaihoz képest az iskola első évére.

A felelős szülők iskolája tette közzé ezt a riportot, Kovács Zsanett a Móra Kiadói Csoport kommunikációs munkatársa előadást tartott a témában.

„A korai fejlesztés híve vagyok, de csak azok a módszerek használnak, amelyek a baba korának megfelelőek. Az olvasás ismerete és szeretete a csecsemőkorban kezdődik” – Kovács Zsanett, a Móra Kiadói Csoport kommunikációs munkatársa tartott előadást a Somogyi-könyvtárban. Hangsúlyozta, ez nem azt jelenti azt, hogy a három-négy évesen meg kell tanítani a gyermeket olvasni, inkább a meseolvasás fontosságára kívánja felhívni a figyelmet, napi 15-20 perc foglalkozás másfél-két év előnyt jelent az iskolában a kortársakhoz képest.

Tudományosan igazolt, hogy hasznos a magzatnak felolvasni.
„A babaolvasás nehézsége, hogy két-három éves korig alig érkezik visszacsatolás, azonban a gyermek ennek ellenére is mindent rögzít” – magyarázta az eredetileg tanár végzettségű előadó. Elmondta, a radikálisabbak már a terhesség ideje alatt verseket olvasnak fel, a kísérletek igazolták, hogy a megszületett csecsemő felismeri a ritmust, megnyugszik tőle, így az édesanya szavát már korán összeköti a baba a biztonságérzettel.

A korai fejlesztés a gyermek egész életére kihathat.
Erős kapcsolat figyelhető meg a korai „tanulási” élmények és a későbbi elsajátítási képességek között. Az olvasás fejleszti a memóriát, a képzelőerőt, a kreativitást, az érzelmi gazdagságot, ezek a televízió segítségével csak korlátozott módon alakulnak ki, pedig a munkához, a társadalomba beilleszkedéshez ezekre szükség van. Komoly vita folyik arról, hogy az agy képességeit a született tulajdonságok, vagy a külső körülmények határozzák-e meg. Kovács Zsanett a génekhez kapcsolta a kétszázmilliárd agysejt kialakulását az első pár hónapban, az viszont már a szülők módszereitől is függ, hogy ezekből mit lehet kihozni. Úgy gondolja, sokat tehetünk a korai fejlesztéssel a funkcionális analfabetizmus ellen, habár hivatalosan egy-két százalékos az írástudatlanok aránya, valójában a népesség egynegyede képtelen ezt a tudást a gyakorlatban is kamatoztatni. A teljes cikk itt olvasható: https://szegedma.hu/

A mese hatása még erőteljesebb, ha saját magunk mesélünk, nem olvassuk. Ha az édesanya vagy édesapa a saját életünk, például az elmúlt nap eseményeit szövi bele a mesébe. Ilyenkor a kisgyerek lesz a főhős, aki győz! Lehet, hogy olyan jóleső érzéssel tölti el, hogy másnap repetát kér belőle.