Húsvéti népszokások

A kereszténység egyik legnagyobb és legrégebbi ünnepe a húsvét. Mozgó ünnep. Időpontja a tavaszi napéjegyenlőséget (márc. 21.) követő holdtölte utáni első vasárnap. Így a húsvét március 22-e és április 25-e közötti időre eshet.

Víz

A húsvéti ünnepkörben fontos szerepe volt a víznek. A különböző szabályok szerint, meghatározott időpontokbannelvégzendő fürdésnek és állatfürösztésnek nemcsak szépség- egészségvarázsló hatást tulajdonítottak, de hitték, hogy a rontástól is védnek.

A víz tisztító, gyógyító és termékenységvarázsló erejébe vetett hit az alapja a vízzel kapcsolatos cselekményeknek. Jelentősége lehet a víz származási helyének is (pl. kútvíz, esővíz, szenteltvíz, harmat, szent kút vize stb.) vagy a beléhelyezett  mágikus tárgyaknak (pl. szépségvarázsló mosakodás almáról, újszülött fürdővizébe helyezett tojás, só, vastárgyak stb.). → egészségvarázslásnak emberek, állatok számára egyaránt.Számos, a vízhez kötődő babona létezett: pl. aki húsvétvasárnap leghamarabb vizet merít, annak szerencséje lesz.

A locsolás

A hétfői locsolásnak elsősorban a víz tisztító, termékenységvarázsló erejébe vetett hit az alapja. Célja pedig az eladólányok szépség- és egészségvarázslása volt.A legtöbb helyen a locsolkodást, tojásgyűjtést a húsvéti bál zárta, hiszen a böjti időszak leteltével a mulatozási tilalom is megszűnt.

Játék

A kicsik tojásjátékokat találtak ki saját szórakoztatásukra. A forgatást, a gurítást, az összeütést, melyeknek a célja a vetélkedés volt. A győztes pedig az, akinek a tojása a legtovább épp marad.

Hímes tojás

A húsvéti hímes tojás készítése a lányok, asszonyok dolga volt. Sokféle természetes festékanyagot használtak: hagymalevél,zöld dióhéj főzete, gubacs, vadkörte-, vadalma héja. A díszítés “hímzés legelterjedtebb módja a viaszolás és a karcolás.

Ügyes kezű kovácsok megirigyelték az asszonyok dicsőségét, így készültek az igen nagy kézügyességet igénylő patkolt húsvéti tojások.