Húsvéti népszokások 2.

Húsvéti népszokások, hagyományok

A néphagyományban a vasárnapoknak nevük volt: 

a másodiké gulyásvasárnap, az ötödiké feketevasárnap, a hatodiké virágvasárnap.

Az utolsó vasárnap már a húsvéti ünnepsorozat része.

Magyar népszokás a zöldág-hordás
más néven villőzés (termékenységet segítő eljárás). 
Az ággal megütögették a fiatal lányokat, menyecskéket. 


A virágvasárnapot megelőző szombaton a gyerekek barkát szedtek, a templomban megszenteltették, ennek bajelhárító szerepe volt. 

Manapság is a moldvai csángók fűzfa sípot fújnak, habajgatnak, ezzel “keltik fel” a tavaszt. 

Sok helyen zajos határkerülést tartanak, mellyel a rossz szellemeket űzik el. 

Nagycsütörtökön, zöldcsütörtökön a Rómába ment harangokat a fiúk kereplőkkel helyettesítik. 

Az étrendbe e napon valamilyen zöldet, parajt, salátát iktatnak. 
Régen nagyböjt alatt sok helyen egy nap csak egyszer ettek. 
Olajjal vagy vajjal főztek, zsírt, húst nem ettek, csak száraz növényi ételeket. 

Ma már nem ilyen szigorúak az egyház böjti előírásai. 
A tilalom csak az utolsó hétre, nagypéntekre vonatkozik.

Az utolsó hét, nagyhét virágvasárnappal kezdődik. 
Nagycsütörtök estéjén a harangok elhallgatnak, a hagyomány szerint Rómába mennek. 
A harangok útjának célja, hogy lássák a pápát.

 

Nagyszombat a feltámadás jegyében zajlik.
E naphoz jellegzetes ételek tartoztak – korpából készült savanyú leves, esetleg tojás.

Virágvasárnap a húsvét előtti vasárnap neve, a nagyhét kezdete a keresztény ünnepkörben.

Ezen a napon vonult be Jézus Jeruzsálembe kereszthalála előtti vasárnapon.
A pálma a győzelem és a diadal jelképe. 
Ezért az ünnep neve több nyelven pálmavasárnap,mivel az európai országok többségében nincsenek pálmák, az ünnepléskor a pálmaágakat itt gyakran tiszafa, fűzfa vagy más fák ágaival helyettesítették. 

A feltámadás napja húsvétvasárnap. 
A húsvéti tojás ajándékozása sok országban e napon történik, nálunk a hétfői locsoláshoz tartozik.

A   húsvétvasárnapon, a határjárók – határkerülők a falu – és düllőkereszteknél imádkoznak, és áldást kérnek az alkalmas időjárásra, és a jó termésre.

A hagyományos sonkát már szombat este, a böjt lezárásával megkóstolják. 
Vasárnap a sonka mellé tojást, tormát fogyasztanak.

Magyarország egyes vidékein e napot vízbevető hétfőnek is hívják, mert e nap a locsolás napja. 
A lányokat régen kivonszolták a kúthoz, s vödörből vízzel öntözték, vagy a patakhoz vitték és megfürdették. 
A locsolás, az ősi termékenységvarázslás és megtisztulás jelképe. 

Forrás:emf-kryon.blogspot.hu

Megosztom!