Május

Május:

A tavasz legszebb hónapja (sokak szerint az év legszebb hónapja is), a szerelmesek hónapja, ekkor már mindenki nagyon várja a nyarat. A természet ebben a hónapban zöldül ki a legjobban, a kertek gyönyörű színekben pompáznak.

Radnóti Miklós: Május

Szirom borzong a fán, lehull;
fehérlő illatokkal alkonyul.
A hegyről hűvös éj csorog,
lépkednek benne lombos fasorok.
Megbú a fázós kis meleg,
vadgesztenyék gyertyái fénylenek.

Május az év ötödik hónapja a Gergely-naptárban, 31 napos. Nevét Maia görög istennő római alakjáról, Maia Maiestasról kapta, aki ősi termékenységistennő volt a római mitológiában.
A 18. századi nyelvújítók szerint a május: zöldönös. Az Arvisurák szerint Ígéret hava. A népi kalendárium Pünkösd havának nevezi.
Az Ikrek havának is nevezik, de hívjuk még Tavaszutó havának.

József Attila: Kertész leszek

Kertész leszek, fát nevelek,
kelő nappal én is kelek,
nem törődök semmi mással,
csak a beojtott virággal.

Minden beojtott virágom
kedvesem lesz virágáron,
ha csalán lesz, azt se bánom,
igaz lesz majd a virágom.

 Jeles napok májusban

Május 01. – Munka ünnepe:

1890 óta a munkások nemzetközi ünnepe. Eredete a régmúltra visszavezethető. Régen az egyház a Fülöp és Jakab apostolokat ünnepelte e napon, később Szent Józsefre, Jézus nevelőapjára emlékeztek e napon, míg 1891-ben a II. Internacionalé a munkások ünnepének nyilvánította május elsejét.

Magyarországon (Buda-Pesten) először 1890-ben ünnepelték felvonulással ezt a nemzetközi munkásünnepet.

De ehhez a naphoz kapcsolódik még a májusfa állítása is (A székelyek jakabfának, hajnalfának, másutt májfának is nevezik).

 
Források szerint már a XV. században szokás volt, de eredete valószínűleg még régebbi, a római Florália pogány szokásából eredeztethető.
Ezeknek a több napig tartó fesztiváloknak a késői utóda a majális.

Május 4. – Flórián napja:

A tűzoltók védőszentje.

A legenda szerint ugyanis imádságával már gyermekkorában megmentett egy égő házat az elhamvadástól. Tisztelete az újkorban élénkült meg, és elsősorban Közép-Európára volt jellemző.Fagyosszentek:

Május 12 – Pongrác, Május 13 – Szervác, Május 14 – Bonifác napja:

http://4.bp.blogspot.com/-TqCmxJ73AIk/T6J3w4ZmENI/AAAAAAAAAkA/G-acHgAagRk/s640/fagyosszentek.jpg
 (a fagyos szentek)
Ókeresztény vértanúk napja.
A népi megfigyelés szerint a tavaszi meleg napok ezeken a napokon hirtelen hidegre változnak, nem ritkák az éjszakai fagyok.
Hogy a fiatal palánták ne károsodjanak, uborkát, paradicsomot, babot általában csak a fagyosszentek elmúltával ültették el, s védekezésképpen a gyümölcsösökben ilyenkor füstölnek.
Zsófia (május 15.)
A néphagyomány szerint Zsófia is hozhatott fagyot vagy hideget. Ő az egyedüli női fagyosszent. Gyakran hidegebb tudott lenni, mint három említett férfi társa.Helyenként a kender- és a len vetőnapjaként tartották számon. A néphit szerint azért kellett ezen a napon vetni a kendert, hogy a szára majd olyan hosszú legyen, mint a szent haja.
Május 16. – Nepomuki Szent János (a gyónási titkot megőrző cseh vértanú ünnepe):
http://mor.utisugo.hu/_Images/ismertetok/latnivalok/001042466_nepomuki.jpg.jpg_s53.jpg
(Nepomuki Szent János szobor Móron)
Cseh vértanú szent, a hajósok, vízimolnárok védőszentje. Szobrait általában víz közelében állítják fel. Pl. Baján is található. Ilyenkor zöld ágakkal, gyertyákkal díszítik fel, hajóra viszik és vízi körmenetet tartanak a tiszteletére. Ez az ún. Jánoska-eresztés.

Május 25. – Orbán napja:

http://jelesnapok.oszk.hu/prod/SZERKEZET/05majus/maj_unnepek/maj25_sztorban/Szent_Orban.jpg
 (jelesnapok
A kocsmárosok, kádárok, szőlészek védőszentje. Sokfelé szobrot állítottak neki és ünnepi körmenettel járultak hozzá kérve tőle a bőséges szőlőtermést. (wikipedia,minalunk.hu)

Petőfi Sándor: Orbán

Komor, mogorva férfiú
Volt Orbán,
Bár oly vidám hajnal pirult
Az orrán.
De hisz mogorva ép azért
Volt Orbán,
Mert oly vidám hajnal pirult
Az orrán.
Oka egyébiránt maga
Volt Orbán,
Hogy oly vidám hajnal pirult
Az orrán.
Temérdek borfélét ivott
Meg Orbán,
Vidám hajnal azért pirult

Az orrán.

 

Megosztom!