A szülők azzal a kéréssel fordultak hozzám, segítsek év végére szép idézetet, verset találni, amivel megköszönhetnék a gyerekek a pedagógus egész évi, esetleg több éves munkáját. Készítettem egy kis gyűjteményt, búcsúverseket tartalmaz év végére, és apró ajándékötleteket is kerestem, amelyeket a gyerekek a saját kezűleg készíthetnek el.

Raggamby András: Búcsúzás

Édes tanár néni
El kell mostan válnunk!
Egy-két nap és már nem ide,
Más osztályba járunk!

Hálásan köszönünk
Minden jót és szépet,
Nem feledjük a sok kedves
Iskolás emléket.

Azokat se, akik
Velünk foglalkoztak,
S értünk annyi fáradságos
Áldozatot hoztak…

Édes tanár néni!
Fél szívünk itt marad,
Mert az, aki jóságot vet,
Szeretetet arat! 

MENTOVICS ÉVA: KÖSZÖNTŐ
Amikor az első napon iskolába léptem,
öltözködni, cipőt fűzni Ő segített nékem.
Ő tanított betűt írni, s elolvasni őket.
Elültettünk néhány magot, s lestük, amint nőnek.
Így nőttünk fel mi is szépen, mint kicsinyke hajtás,
s így lett a sok idegenből jó barát, és pajtás.
Napról-napra táplált minket mosollyal, tudással.
Megtanított arra is, hogy törődjünk egymással.
Lerakta az alapokat, erős legyen várunk.
Építgessük egyre följebb, s a tudásra vágyjunk.
Hisz az élet viharában az a vár áll legtovább,
amelyiknek jó stabilra építették alapját.
Megtanultuk, amit tudunk, az sohasem vész el.
A sok tudás, legyen fontos, ne érd be kevéssel!
Bölcs szavai elkísérnek, bármerre is járunk.
Szeretettel köszöntünk (búcsúzunk) most tanítónk, tanárunk.

Göbölös Hajnalka: Búcsú tanáromtól
Egy csokor rózsával köszöntelek téged,
hogy erről a napról legyen szép emléked.
Mert e kis csokornak minden egyes szála
egy-egy elsuhanó esztendő virága.
Az első rózsával azt kívánom néked,
éltessen az Isten nagyon soká téged.
A második virág a szeretet szava,
mert te voltál mindig a szeretet maga.
A jóság virága a harmadik rózsa.
Sok kedves gyermeked beszélhetne róla;
kiket féltő gonddal vigyáztál, neveltél,
kiket jó szíveddel oly nagyon szerettél.
Utolsónak marad szívemben a hála,
az én köszönetem legszebbik virága.
Kis csokorba kötve átadom most néked,
fogadd szeretettel, legyen ez emléked!

Nem akarom, hogy elfeledd, ki is voltam…
Hogy elfeledd, mikor karodba belekaroltam…
S sétáltunk termeken keresztül.
S mikor egy dalt dúdoltál órákon keresztül.
Szép napok, percek, hónapok.
Csak azt akarom, ha rám nézel,tudd még később is ki vagyok.
Az az ember, kinek 8 éven keresztül a világot jelentetted,
És ki bolondságokon mindig nevet.
S ki mindig emlékszik majd, mi is a neved,

s milyen volt ez a 8( 4) év veled.