Szeretlek Apa!

 

Szeretlek Apa!

Köszönöm, hogy elhitetted velem, hogy bármit csinálok, jól csinálom.
Köszönöm, hogy megtanítottál emberül élni és másokat megbecsülni.
Köszönöm, hogy mindig átsegítettél az élet nehéz időszakain.
Köszönöm, hogy megtanítottál nézni és figyelni, gondolkozni, kérdezni és felelni.
Köszönöm, hogy akkor, amikor a világ összeesküdött ellenem, te sugárzó mosolyt küldtél felém és bátorítottál, erőt adtál.
Köszönöm, hogy gyengéimet, hibáimat mindig diszkréten kezelted.
Köszönöm, hogy felismerted a pillanatot, amikor már egyedül is elboldogultam a világgal és elengedted a kezem.
De sohasem hagytál magamra teljesen.
Állandóan keményen dolgoztál, hogy mindenem meglegyen és mindig biztattál, hogy csak így tovább és én büszkén hirdettem: Apu mondta.
Tudom, hogy nem választhattam meg, hogy te legyél az édesapám, de ha lehetne, akkor is téged választanálak. 

( Egy ismeretlen “királylány” vallomása)

Aranyosi Ervin: Apának lenni

Hogyan is kellene apának lenni, 
néhány kis “porontyot” felnevelni? 
Megtanítani szépre és jóra, 
becsületre és szép, igaz szóra.
Fiúnak mutatni a példaképet 
és erőt adni, mit elvár az élet. 
S a lánynak apát, hogy Őbenne lássa, 
milyen legyen majd az Ő választása, 
hogy később a méltó párjára leljen 
s benne milyen értékekre figyeljen.
Hogyan is kellene apának lenni?
Anyát szépen és hűen szeretni.
Tenyéren hordani a kis családot,
megadva nekik az egész világot.
Biztatni azt, aki már belefáradt,
együtt építeni a homokvárat.
Szépséges terveket, álmokat szőni,
s látni a gyermeket lassan felnőni.
S bármi is történik mellette állni,
s ha eljön a napja nagypapává válni.
Hogyan is kellene apának lenni?
Igazi receptet még nem írt senki.
Egyetlen módon igazol az élet:
az, kiknek apja vagy, mind szeret téged.
Megosztom!

Vélemény, hozzászólás?