A költészet napjára emlékezvén:
Részlet a Nemzeti Évfordulók Titkársága honlapjáról:
„Akár meg is fordíthatnánk a két dátumot: József Attila akkor született meg országosan elismert költőként, amikor Balatonszárszón kiállították róla a hivatalos halotti bizonyítványt. A kor- és pályatársak többsége csak a bulvárszenzációként tálalt halálhír után döbbent rá, milyen kivételes életművet alkotott ez a mindaddig csak „jó költő”-ként számon tartott, zavarba ejtően sokféle hangon megszólaló – ezért g...
Read More
Jeles napok
A költészet napjára harmadikosoknak
A költészet napjára harmadikosoknak
https://youtu.be/5mrqQ8v6ws0
Kvíz a versből
1.Kinek nincs cipője?
a. fecske b.kutya c.cinege d.rigó
2.Melyik állat volt a daru és a gólya utazótársa?
a.nyúl b. kócsag c.búbosbanka d.fecske
3. A varga nem ér rá. Kiknek varr éppen?
a.gyerekeknek b.Csizmás Kandúrnak c.verebeknek d nagyuraknak
4. Melyik madár nem szerepel a versben?
a.búbosbanka b.bölömbika c.harkály d.daru
5. Milyen állat a varga?
a. fácán b. varjú ...
Read More
A költészet napjára gyerekeknek
A költészet napjára gyerekeknek
Koszorúzással, közös szavalással és énekléssel ünnepelték a költészet napját József Attila (1905-1937) ferencvárosi szülőházánál Budapesten.
"József Attila életműve világosan megmutatja, micsoda fantasztikus játéklehetőség rejlik a magyar nyelvben" - mondta Prőhle Gergely, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főigazgatója. (Népszava online)
Forrás:MTI fotó: Kallos Bea
A csoda nem a vers, hanem az őt befogadó gyerek. A csoda a kapcso...
Read More
Kellemes húsvéti ünnepeket gyerekek!
Kellemes húsvéti ünnepeket gyerekek!
Húsvéti nyúlság: dalok gyerekeknek
https://youtu.be/trCCwRH2Z7M
Devecsery László: Ki segít a nyuszinak? mese
– Közeleg a húsvét, s én éppen most törtem el a kezemet! – sóhajtott a nyuszi – Hogyan fogok én így hímes tojásokat festeni…
Ebben a pillanatban kopogtattak.
–Tessék belépni!
Egy kisfiú és egy kislány volt a látogató. Julcsi és Máté: mindketten óvodások, s már napokkal ezelőtt elhatározták, hogy meglátogatják a húsvéti ny...
Read More
A húsvét jelképei
A húsvét jelképei
• A bárány az egyik legelterjedtebb húsvéti jelkép, amelynek szerepe az utóbbi időben jelentősen csökkent és helyét a húsvéti sonka vette át. A mediterrán országokban azonban napjainkban is az ünnepi asztal elmaradhatatlan eleme a sült bárány. A jelkép eredete bibliai és több történetre is visszavezethető. A bibliai tíz csapás közül a zsidó népnek az utolsót nem kellett elszenvedniük, mivel áldozatként házaikat egy bárány vérével jelölték meg, de Jézus kereszthalála is az áldo...
Read More
Virágvasárnap
A virágvasárnap, a keresztény húsvétot megelőző negyvennapos böjt utolsó hetének, a nagyhétnek a kezdete.
Azokban az országokban - mint hazánkban is -, ahol nincs pálma, a korán bimbózó fűzfa vesszejét, a barkát szentelik meg a katolikus templomokban. A barka beszerzésére az ünnep vigíliáján, azaz szombaton kerül sor, egyes településeken ez a harangozó feladata, máshol lányok, legények és gyerekek szedik.
A virágvasárnapi szertartás a barkaszenteléssel kezdődik, majd körmenettel fo...
Read More
Húsvéti népszokások
Húsvéti népszokások
A kereszténység egyik legnagyobb és legrégebbi ünnepe a húsvét. Mozgó ünnep. Időpontja a tavaszi napéjegyenlőséget (márc. 21.) követő holdtölte utáni első vasárnap. Így a húsvét március 22-e és április 25-e közötti időre eshet.
Víz
A húsvéti ünnepkörben fontos szerepe volt a víznek. A különböző szabályok szerint, meghatározott időpontokbannelvégzendő fürdésnek és állatfürösztésnek nemcsak szépség- egészségvarázsló hatást tulajdonítottak, de hitték, hogy a rontástól is vé...
Read More
Böjtmás hava
A tavasz első hónapja a március, azaz a böjtmás hava.
Március az év harmadik, 31 napos hónapja a Gergely-naptárban. Március nevét Marsról, a háború római istenéről kapta. Az ókori Rómában szerencsét hozónak tartották, ha a háborút ez idő tájt indítják. A 18. századi nyelvújítók szerint a március: olvanos. A népi kalendárium böjt máshavának (vagy másképpen böjtmás havának) nevezi.( Wikipedia)
A horoszkóp csillagjegyei közül az alábbiak esnek a március hónapba:
Halak (február 19.–márc...
Read More
Torkos csütörtök otthon
A torkos csütörtök a farsang különleges napjainak egyike, mely valaha része volt a magyar népszokásoknak is. Lényege, hogy - a közelgő nagyböjt előtt - ezen a napon bőségesen fogyasztottak zsírban gazdag, és egyben a farsangi időszakhoz kötődő ételeket (pl. fánk), valamint megengedett volt a szokásosnál mohóbban, torkosabban étkezni.
A 20. század második felében hazánkban történt politikai változások azonban nagyban módosították a farsangi szokásokat is: módszeresen szerveztek és szerveznek n...
Read More
A Bálint-nap története és a Balassi Bálint-emlékkard
Ez az írás a Bálint nap kialakulásának történetéről, és a magyarországi egyik fajta megemlékezésről a Balassi Bálint -emlékkard átadásának napjáról szól.
Szent Bálint (Valentin, vagy Valentinus) a szerelmesek, a lelkibetegek és az epilepsziával élők védőszentje. Magyarországon e szentnek nem alakult ki jelentős egyházi kultusza. A XX. század végétől világszerte elterjedt világi "szerelmes ünnepként".
Az ókorból eredő ünnepet a keresztények február 14-én ünneplik, pontosan egy nappal az óko...
Read More