A költészet napjára

A költészet napjára emlékezvén:  Részlet a Nemzeti Évfordulók Titkársága honlapjáról: „Akár meg is fordíthatnánk a két dátumot: József Attila akkor született meg országosan elismert költőként, amikor Balatonszárszón kiállították róla a hivatalos halotti bizonyítványt. A kor- és pályatársak többsége csak a bulvárszenzációként tálalt halálhír után döbbent rá, milyen kivételes életművet alkotott ez a mindaddig csak „jó költő”-ként számon tartott, zavarba ejtően sokféle hangon megszólaló – ezért g...
Tovább

A költészet napjára harmadikosoknak

A költészet napjára harmadikosoknak https://youtu.be/5mrqQ8v6ws0 Kvíz a versből 1.Kinek nincs cipője? a. fecske   b.kutya   c.cinege   d.rigó2.Melyik állat volt a daru és a gólya utazótársa? a.nyúl   b.  kócsag   c.búbosbanka   d.fecske 3. A varga nem ér rá. Kiknek varr éppen? a.gyerekeknek   b.Csizmás Kandúrnak   c.verebeknek   d nagyuraknak4. Melyik madár nem szerepel a versben? a.búbosbanka   b.bölömbika   c.harkály   d.daru5. Milyen állat a varga? a. fácán   b. varjú  ...
Tovább

A költészet napjára gyerekeknek

A költészet napjára gyerekeknek   Koszorúzással, közös szavalással és énekléssel ünnepelték a költészet napját József Attila (1905-1937) ferencvárosi szülőházánál  Budapesten."József Attila életműve világosan megmutatja, micsoda fantasztikus játéklehetőség rejlik a magyar nyelvben" - mondta Prőhle Gergely, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főigazgatója. (Népszava online)Forrás:MTI fotó: Kallos Bea A csoda nem a vers, hanem az őt befogadó gyerek. A csoda a kapcso...
Tovább

Kellemes húsvéti ünnepeket gyerekek!

Kellemes húsvéti ünnepeket gyerekek!  Húsvéti nyúlság: dalok gyerekeknek https://youtu.be/trCCwRH2Z7MDevecsery László: Ki segít a nyuszinak? mese  – Közeleg a húsvét, s én éppen most törtem el a kezemet! – sóhajtott a nyuszi  – Hogyan fogok én így hímes tojásokat festeni… Ebben a pillanatban kopogtattak. –Tessék belépni! Egy kisfiú és egy kislány volt a látogató. Julcsi és Máté: mindketten óvodások, s már napokkal ezelőtt elhatározták, hogy meglátogatják a húsvéti ny...
Tovább

A húsvét jelképei

A húsvét jelképei • A bárány az egyik legelterjedtebb húsvéti jelkép, amelynek szerepe az utóbbi időben jelentősen csökkent és helyét a húsvéti sonka vette át. A mediterrán országokban azonban napjainkban is az ünnepi asztal elmaradhatatlan eleme a sült bárány. A jelkép eredete bibliai és több történetre is visszavezethető. A bibliai tíz csapás közül a zsidó népnek az utolsót nem kellett elszenvedniük, mivel áldozatként házaikat egy bárány vérével jelölték meg, de Jézus kereszthalála is az áldo...
Tovább

Virágvasárnap

A virágvasárnap, a keresztény húsvétot megelőző negyvennapos böjt utolsó hetének, a nagyhétnek a kezdete.Azokban az országokban - mint hazánkban is -, ahol nincs pálma, a korán bimbózó fűzfa vesszejét, a barkát szentelik meg a katolikus templomokban. A barka beszerzésére az ünnep vigíliáján, azaz szombaton kerül sor, egyes településeken ez a harangozó feladata, máshol lányok, legények és gyerekek szedik.A virágvasárnapi szertartás a barkaszenteléssel kezdődik, majd körmenettel fo...
Tovább

Húsvéti népszokások

Húsvéti népszokásokA kereszténység egyik legnagyobb és legrégebbi ünnepe a húsvét. Mozgó ünnep. Időpontja a tavaszi napéjegyenlőséget (márc. 21.) követő holdtölte utáni első vasárnap. Így a húsvét március 22-e és április 25-e közötti időre eshet. Víz A húsvéti ünnepkörben fontos szerepe volt a víznek. A különböző szabályok szerint, meghatározott időpontokbannelvégzendő fürdésnek és állatfürösztésnek nemcsak szépség- egészségvarázsló hatást tulajdonítottak, de hitték, hogy a rontástól is vé...
Tovább

Böjtmás hava

A tavasz első hónapja a március, azaz a böjtmás hava.Március az év harmadik, 31 napos hónapja a Gergely-naptárban. Március nevét Marsról, a háború római istenéről kapta. Az ókori Rómában szerencsét hozónak tartották, ha a háborút ez idő tájt indítják. A 18. századi nyelvújítók szerint a március: olvanos. A népi kalendárium böjt máshavának (vagy másképpen böjtmás havának) nevezi.( Wikipedia)A horoszkóp csillagjegyei közül az alábbiak esnek a március hónapba:Halak (február 19.–márc...
Tovább

Torkos csütörtök otthon

A torkos csütörtök a farsang különleges napjainak egyike, mely valaha része volt a magyar népszokásoknak is. Lényege, hogy - a közelgő nagyböjt előtt - ezen a napon bőségesen fogyasztottak zsírban gazdag, és egyben a farsangi időszakhoz kötődő ételeket (pl. fánk), valamint megengedett volt a szokásosnál mohóbban, torkosabban étkezni.A 20. század második felében hazánkban történt politikai változások azonban nagyban módosították a farsangi szokásokat is: módszeresen szerveztek és szerveznek n...
Tovább

A Bálint-nap története és a Balassi Bálint-emlékkard

Ez az írás a Bálint nap kialakulásának történetéről, és a magyarországi egyik fajta megemlékezésről a Balassi Bálint -emlékkard átadásának napjáról szól.Szent Bálint (Valentin, vagy Valentinus) a szerelmesek, a lelkibetegek és az epilepsziával élők védőszentje. Magyarországon e szentnek nem alakult ki jelentős egyházi kultusza. A XX. század végétől világszerte elterjedt világi "szerelmes ünnepként".Az ókorból eredő ünnepet a keresztények február 14-én ünneplik, pontosan egy nappal az óko...
Tovább