A Bálint-nap története és a Balassi Bálint-emlékkard

Ez az írás a Bálint nap kialakulásának történetéről, és a magyarországi egyik fajta megemlékezésről a Balassi Bálint -emlékkard átadásának napjáról szól.Szent Bálint (Valentin, vagy Valentinus) a szerelmesek, a lelkibetegek és az epilepsziával élők védőszentje. Magyarországon e szentnek nem alakult ki jelentős egyházi kultusza. A XX. század végétől világszerte elterjedt világi "szerelmes ünnepként".Az ókorból eredő ünnepet a keresztények február 14-én ünneplik, pontosan egy nappal az óko...
Tovább

Balázsolás, tyúkültetés …

Február 3. BalázsFebruár 3-án Szent Balázs püspök közbenjár értünk a Jóistennél, hogy óvjon minket a torokbajtól és más betegségtől. A katolikus templomokban Balázs-áldás (balázsolás) van ezen a napon. A legenda szerint megmentette egy özvegyasszony fiát, aki halszálkát nyelt, hálából az asszony ételt és gyertyát vitt neki. Ennek emlékére szolgál a Balázs-áldás, amikor a pap a gyerek álla alá két gyertyát tesz kereszbe, és imát mond. Balázs napján almát is szenteltek. A szentelt almából a ...
Tovább

Február, böjtelő hava

 Keresztény időkben a február a böjt első hava lett, mivel nagyböjt kezdete rendszerint ebbe a hónapba esik. Erre utal a hónap régi neve: Böjtelő hava. Nevezték Halak havának is, mivel a február21-e és március 20-a között a Nap a Halak jegyében jár.A hónap latin neve, Februarius a klasszikus szerzők szerint a szabin februm,"tisztulás" szóbol ered. Való igaz, a február már az antik Rómában is a decemberi -januári vígságra következő testi-lelki purgálás idejének számított.A februá...
Tovább

Tűzfogó-bólé és társai

A két ünnep közötti időszak alkalmat ad arra, hogy egy kicsit pihenjünk, vagy saját kedvünkre olvasgassunk, akár játsszunk, hosszasan beszélgessünk barátainkkal, családtagjainkkal. Mivel ezt az időszakot élem most, a karácsonykor elővett könyvemet kezdtem nézegetni. Címe: Karácsony, az ünnep varázsa ( Karin Iden) Ez a könyv az ünnep környékén mindig előkerül, hol díszítési ötletet, hol új receptet keresek benne, az idén az ünnepkör és a körülötte kialakult szokások keltették fel az érdeklődéseme...
Tovább

A fenyőfa díszei

A XVII. században még nem voltak a karácsonyfán gyertyák. A XVIII. század elején jelentek csak meg a fejedelmi udvarokban. Később a sztearin és a parafin feltalálása után szélesebb néprétegekben is elterjedt.Mi is volt a hajdani karácsonyfákon? Aranyozott és liszttel fehérre festett diók, alma, fenyőtoboz, papírból készített csillagok és virágok, színes cukorkák, mézeskalács-figurák. Az ehető díszeket vízkeresztkor lehetett csak megenni. (Ez az én gyerekkoromban is így volt, de mi a testvéremm...
Tovább

A fenyőállítás hagyománya

A karácsonyfa a karácsony elengedhetetlen jelképe. Körülötte gyűlik össze a család szentestén és az ünnepekben. Vajon így volt ez mindig? Az élő fa díszítése egyáltalán nem olyan régi hagyomány, mint azt hisszük. Mindössze kétszáz éve áll a feldíszített fa szobáinkban úgy, ahogyan ismerjük. Ágakat, leveleket azonban már nagyon régen használtak a lakás díszítéséhez. Az emberek így akarták távol tartani a gonosz hatalmakat, így reméltek szerencsét és egészséget az új esztendőre. Ezek a szokások a ...
Tovább