A Gergely- naptár bevezetéséig december 13. volt az év legrövidebb napja, s egyúttal a téli napforduló is. Az e napot megelőző éjszakától rettegtek az emberek: a szellemek és démonok átvették az uralmat a világ fölött, titokzatos és csodás dolgok történtek.

A hagyomány szerint Lúcia Kr. u. 300 körül született a szicíliai Szürakúszában. Nagyon gazdag volt, de vagyonát a szegényeknek adományozta, édesanyját pedig kigyógyította súlyos betegségéből. Keresztény hite és Krisztushoz való ragaszkodása fontosabb volt számára, mint ifjú vőlegénye iránti szerelme.

Vőlegénye feljelentette, börtönbe vetették, megkínozták, végül karddal döfték át a torkát. A legenda későbbi változata szerint saját kezével tépte ki a szemeit, és egy tálon elküldte jegyesének.

Mivel olyan kegyes volt, s mindvégig állhatatos és tiszta maradt, az egyház a női erényesség eszményképévé, a keresztény szüzek mintaképévé tette.

Dalmáciában és Szlovéniában Lúcia ajándékot a lányoknak, ha december 13. előestéjén kiteszik az ablakpárkányra a cipőjüket. Svédországban fényhozóként és ajándékozóként jelenik meg, Bajor-erdőben és Kelet-Európában ijesztő alakként is ismerik.

Luca-naphoz kötődő népszokások itthon:

 A Luca-búza keltetéséből a jövő évi termésre lehetett következtetni.

A lucázás a köszöntő népszokások közé tartozik. Hajnalban indultak a fiúk, lopott szalmával, hogy legyen mire térdepelni, és bő termést, jó állatszaporulatot kívántak a jövő évre.( kotyoltak)

Ha nagy a rendetlenség a szobában, azt szokták mondani, olyan a ház, mintha lucáztak volna. Ez azért van, mert a kotyolók a magukkal hozott szénát, szalmát szétterítették, és otthagyták.

Ettől a naptól kezdve 12 napon át figyelték az időjárást. Az első nap a januári, a második a februári, a többi az egész évi időjárásra tett előremutatást.

A Luca-szék faragása szabályos ötszög alapból indult, e köré írtak szabályos háromszöget, amit boszorkányszögnek neveztek. Készítője karácsonyig minden nap faragott rajta egy kicsit,innen a mondás: Lassan készül, mint a Luca-széke. A hagyomány szerint kilenc-féle fából készítették. Ezek: kökény, boróka, körte, som, jávor, akác, jegenye, fenyő, cser. Arra szolgált, hogy ráállva gazdája megláthassa, ki a boszorkány.

Kilenc fából,

kilenc jámbor

bűvös szóból

lucaszéket

faragok.

Rút boszorkány,

tüzes orkán,

kénkő-eső

ellen legyen

menedék.

Luca napjához számtalan házasságjósló szokás is tartozott. Pl.: A szemétdombra állva, hallható, hogy a kutyaugatás irányából érkezik majd a vőlegény. Jósoltak, lucaággal, lucacédulával, de lucapogácsával is.