A húsvét jelképei • A bárány az egyik legelterjedtebb húsvéti jelkép, amelynek szerepe az utóbbi időben jelentősen csökkent és helyét a húsvéti sonka vette át. A mediterrán országokban azonban napjainkban is az ünnepi asztal elmaradhatatlan eleme a sült bárány. A jelkép eredete bibliai és több történetre is visszavezethető. A bibliai tíz csapás közül a zsidó népnek az utolsót nem kellett elszenvedniük, mivel áldozatként házaikat egy bárány vérével jelölték meg, de Jézus kereszthalála is az áldo...

A virágvasárnap, a keresztény húsvétot megelőző negyvennapos böjt utolsó hetének, a nagyhétnek a kezdete. Azokban az országokban - mint hazánkban is -, ahol nincs pálma, a korán bimbózó fűzfa vesszejét, a barkát szentelik meg a katolikus templomokban. A barka beszerzésére az ünnep vigíliáján, azaz szombaton kerül sor, egyes településeken ez a harangozó feladata, máshol lányok, legények és gyerekek szedik. A virágvasárnapi szertartás a barkaszenteléssel kezdődik, majd körmenettel fo...

Húsvéti népszokások A kereszténység egyik legnagyobb és legrégebbi ünnepe a húsvét. Mozgó ünnep. Időpontja a tavaszi napéjegyenlőséget (márc. 21.) követő holdtölte utáni első vasárnap. Így a húsvét március 22-e és április 25-e közötti időre eshet. Víz A húsvéti ünnepkörben fontos szerepe volt a víznek. A különböző szabályok szerint, meghatározott időpontokbannelvégzendő fürdésnek és állatfürösztésnek nemcsak szépség- egészségvarázsló hatást tulajdonítottak, de hitték, hogy a rontástól is vé...

A tavasz első hónapja a március, azaz a böjtmás hava. Március az év harmadik, 31 napos hónapja a Gergely-naptárban. Március nevét Marsról, a háború római istenéről kapta. Az ókori Rómában szerencsét hozónak tartották, ha a háborút ez idő tájt indítják. A 18. századi nyelvújítók szerint a március: olvanos. A népi kalendárium böjt máshavának (vagy másképpen böjtmás havának) nevezi.( Wikipedia) A horoszkóp csillagjegyei közül az alábbiak esnek a március hónapba: Halak (február 19.–márc...

A torkos csütörtök a farsang különleges napjainak egyike, mely valaha része volt a magyar népszokásoknak is. Lényege, hogy - a közelgő nagyböjt előtt - ezen a napon bőségesen fogyasztottak zsírban gazdag, és egyben a farsangi időszakhoz kötődő ételeket (pl. fánk), valamint megengedett volt a szokásosnál mohóbban, torkosabban étkezni. A 20. század második felében hazánkban történt politikai változások azonban nagyban módosították a farsangi szokásokat is: módszeresen szerveztek és szerveznek n...