A szorzásgyakorlás nem maradhat el egyetlen napon sem. Azért fontosak a játékos eszközök, mert változatossá teszik, az amúgy unalmas gyakorlást.

Szorzástorony

( A játékötlet a Pinterestről származik)

Egyéni és csoportos játéknak is kiváló. elkészítése egyszerű, csupán papírlapok szükségesek hozzá: például színes lapokból ( megteszi a fehér is) álló jegyzettömb. a lapot félbe, majd még egyszer félbe hajtva megkapjuk azt a formát, amely megáll az asztalon. Ha lágy a papír, a rögzítéshez használjunk ragasztót.A két kis téglalapot pontosan ugyanott és ugyanakkorára vágjuk ki, mert ezek a mélyedések biztosítják az egymásra rakhatóságot.

A szorzásfeladatokat felírni eredmény nélkül javaslom, az eredmények a túlsó oldalon jelenjenek meg.

Első játék: Párosan végezhető gyakorlás.A padon, asztalon egymás után helyezzünk el 10-15 játékelemet úgy, hogy a szorzások az egyik irányba, az eredmények a másik irányba nézzenek. A feladatokkal szemben az egyik, az eredményekkel szemben a másik játékos foglaljon helyet. A szorzások oldalán ülő kezdi azzal, hogy felolvassa a feladatot, megoldja, a túloldalon ülő az eredmények figyelésével ellenőriz, majd csere. Ha elegendő mennyiségű szorzást írunk a lapocskákra ( ez állandóan bővíthető az új szorzásokkal), akkor a gyakorlások lehetőségeinek száma is nagy lesz.

Változat: Felváltva tesszük le a szorzást és az eredményt tartalmazó elemeket. Így felváltva szólalhatnak meg a játékosok is. A csere új feladatokat ad mindkét játékosnak.

Osztás előkészítése: Az eredményeket tartalmazó oldalon ülő játékos a szám láttán olyan szorzatot mond, amelynek eredményét ő látja. Ha erre több lehetőség is van: például a 24 esetében, 3 x 8, 4 x 6, 2 x 12 és ezek fordítottjai, és az eredmények között csak a 8 x 3 szerepel, akkor számológéppel ellenőrizzenek.

Torony építése: Az asztalon elhelyezett , feladatokat tartalmazó elemekből egyszer az egyik, majd a másik játékos felemel egyet, a feladatot megválaszolva építi a tornyot. Ha a választ nem tudja, akkor társa helyezi el az elemet. ( A jó válaszokat például korongokat elhelyezve az asztalon számolhatjuk.) Ügyeljünk arra, hogy az eredményt tartalmazó oldal az építmény belseje felé mutasson!

Történhet úgy is, hogy a feladatokat kettéosztva (vagy annyifelé, ahányan játsszák, például iskolai csoportmunkánál)  a játékosok mindig azt a feladatot helyezik el a torony építésekor, amelyiket a leggyorsabban ki tudnak számolni. Így is sor kerül a nehezebbekre, de van idő a kiszámításukra.

Ugyanebben a felállásban lehet a játék gyorsasági: A játékosok a sorrend követése nélkül, kiszámolás után elhelyezik az elemeiket, így az lesz a győztes, aki gyorsabban számolja ki az eredményeket. Ilyenkor a második helyezettet ne hagyjuk magára, hanem az győztes segítsen neki a feladat elvégzésében.

A torony megépítése után is játszhatunk. Most lebontjuk! Mivel úgy építettük meg, hogy az eredmények nem látszanak (hiszen az építmény közepe felé fordítva helyeztük el őket), így a leszedés is feladatokat rejt. Szintén lehet egymás után, vagy gyorsaság szerint játszani, aki a tornyot felborítja, az természetesen a vesztes.

Ez az építés kézügyességet, szem-kéz koordinációt, figyelmet, türelmet, egymásra figyelést, stb. igényel, így ezeket a képességeket is fejleszti.