Portré: Mariann, a nélkülözhetetlen segítő

 

Mariann a nélkülözhetetlen segítő

A tanító minden tudását beveti, hogy tanítványai játékosan és eredményesen fejlődhessenek az iskolában. Vannak olyan területek mégis, amelyekkel jó szándéka ellenére sem birkózik meg. Ennek az oka, hogy azon a területen ő nem szakember. Ezért jó, hogy munkáját kiegészítve, szakemberként ott van az iskolában például a logopédus. A beszédhiba sok esetben akadályozza az olvasás tanulását, mivel a logopédus a makacsabb esetekben az óvodában nem végez a hangok hibás képzésének kijavításával, a munkát az iskolában is folytatja, az első években teamet alkotva a tanítóval. Egymás munkáját erősítik, kiegészítik, és csillogó szemekkel figyelik a gyermek fejlődését. Ezért mondom, hogy a logopédus nélkülözhetetlen segítő. A Megyeriben közülük az egyik legkiválóbb tevékenykedik, Mariann.

Ibi néni, a legdrágább tanító néni felkérésére írom a bemutatkozásomat. Talán 2006-2007 körül kaptam meg ellátásra a Megyerit. Az Ibivel való kapcsolatom imádat volt első látásra! Pedagógus szemlélete, a gyerekekhez való hozzáállása, mindig csodálattal töltött el! Csak tanulni tudtam tőle!

Varga Mariann vagyok logopédus.  Jelenleg a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat IV. kerületi tagintézményének vagyok a dolgozója, kijáró logopédusként látom el a Megyeri úti Általános Iskola tanulóit. 1990-ben végeztem a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola logopédia szakán. Már 1989-ben sikerült óraadóként elhelyezkednem a kerületben, azóta gyakorlatilag itt dolgozom, csak a fenntartók változtak.

Feladatom elsősorban a beszédhibás, nyelvi zavarral küzdő gyermekek szűrése, ellátása a kerület intézményeiben. A Megyeri suli mellett 2 óvodában látom még el a gyermekeket! Munkámban a prevenció (megelőzés) a leghangsúlyosabb, így óráim nagy részét az óvodákban töltöm, hogy lehetőleg minden kisgyereket megfelelő beszédállapotban, kommunikációs készséggel engedjek iskolába. Természetesen ez nem mindig valósul meg, ezért az általános iskola 1-2 évfolyamán folytatni tudom a megkezdett terápiákat. Sajnos az elmúlt években a megnövekedett gyerek létszám miatt, már valóban csak erre a két osztályfokra jut időm. Igyekszem szakmai tudásom legjavát nyújtani a gyerekek fejlesztése során. Terápiás óráimon nem csak a helyes ejtést gyakoroljuk, hanem komplexen igyekszem fejleszteni valamennyi részképességet ezzel segítve a gyermek írás-olvasás tanulásának sikerességét és a tanító nénik munkáját.  Igen, a tanító nénik is fontos szereplők munkám során. Nem csak azért, mert ők tanítják a hozzám járó gyerekeket, hanem azért is, mert gyakran keresnek meg egy-egy tanulási nehézséggel. Természetesen, ha tudok, segítek nekik is! Persze ebben a folyamatban én is tanulok tőlük!

A saját munkahelyemen koordinálom a logopédiai munkacsoport tevékenységét, valamint részt veszek a fővárosi munkaközösség megbeszélésein.  Ezen kívül foglalkozom felnőtt ellátással is, strok utáni afáziás betegek rehabilitációját végzem.

Szabadidőmet elsősorban a családommal töltöm. Szeretünk utazni, kirándulni, már amikor van szabadidőnk, mert kisebbik lányom verseny sportol, így hozzá, illetve a versenyekhez igazítjuk a szabad programjainkat.

Munkám, 30 éve töretlenül örömmel tölt el. A logopédiai munkában nincs gyors siker, minden résztvevőnek kitartóan kell dolgoznia, türelemmel, sok-sok gyakorlással. De előbb-utóbb beérik a gyümölcse, és boldogsággal tölt el, ha egy beszédhibás kisgyerekem hibátlanul mondja el az évzárón a versét, vagy akár csak évek múlva is hangosan nevemen szólít a folyosón. Bízom benne, hogy még sokáig tudom folytatni ezt a munkát, amit tanultam, mert úgy érzem, ehhez értek!

Reméljük mi is, hogy nagyon-nagyon sokáig varázsolsz nálunk és más intézményekben is! Milyen jó azt tudni, hogy segítségeddel problémamentesen, vagy csak apróbb akadályokkal tanulnak meg olvasni a gyerekek!

Néhány olyan óvodással is foglalkozom, akiknek nyelvi fejlődését Mariann kíséri, felügyeli. Mindhárman beszédhibásak és iskolakezdés előtt állnak. Egy héten történt, nemrégiben, hogy külön-külön érkezve hozzám, bemutatták a legújabb csodát! Így:

Pusssssska, musssssskátli, tássssska!

Mennyi, mennyi munka van ebben! Fantasztikus élmény volt látni és hallani a gyerekek örömét!

Köszönjük Mariann!

Megosztom!

Vélemény, hozzászólás?