Így dalolgatott a Télapó és Télanyó a köréjük sereglett erdei állatoknak, s mire a dal végetért, s a spenót is elfogyott, apró neszek, zizegések, surrogások, dörmögések hallatszottak Mikulásfalva főteréről.

– Nézd Apus! A többiek is elkészültek, gyülekeznek már a Mikulások.

A Mikulások sokféleségéről

Volt egy barátom, aki Afrikában teljesíti a szolgálatot, és azt meséli, folyton olyan meleg van, hogy ingedet is kigombolhatod.

És nem kell meleg csizma, és a fejedre sapka, s mire hazaér, lebarnul az egész alsókarja.

Mert Afrikában is jön,

és fehér szakálla van,

és ajándékot ad, ha

kiteszed a kiscipőd.

Piros sapkája van,

ami a fehér bojtot tartja,

és minden eredeti rajta.

De hóembere nincs.

Van egy barátom, aki messzetájon búcsúztatja az óesztendőt, s meséli folyton, még a hópelyhecskék is felkötik a meleg kendőt. És elkel a meleg csizma és egy usánka nevű sapka. És hogy Gyedmaróznak hívják Őt, senki nem lepődik meg rajta.

Mert minden országban jön,

és fehér szakálla van,

és ajándékot is ad, ha

kiteszed a kiscipőd.

Piros sapkája van,

ami a fehér bojtot tartja,

és minden eredeti rajta,

s még hóembere is van.

Tudod, a Télapók sokfélék, mint maguk az emberek. Hogy hányféle néven nevezik őket, felsorolni nem lehet.

Jön északon, délen és körben a Földön a híres Mikulás, és számára csak a toronyház az igazi kitolás.

Van, ahol karácsonykor érkezik, van, ahol december elején, és nálad is ott lesz minden évben, akárcsak az idén.